top of page
Szerző képeMihajlo Vihula

Mertz János Gáspár: Fingals-Höhle

Szerző: GALGÓCZY GÁBOR



Mertz János Gáspár a 19. század leghíresebb magyar gitárosa. Pozsonyban született, élete során Európa több országában is turnézott. Végül 50 évesen hunyt el Bécsben. Legsikeresebbnek tartott kötete a Bárd dalok, amelynek az egyik része a „Fingals-Höhle” című darab, magyarra lefordítva Fingal barlangja.

A Skócia Staffa szigetén található barlang nevét James Macpherson Osszián énekei című eposzából kapta. E mű 1761-ben íródott, egy 3. században élt kitalált kelta bárd dalairól szól, és a mű hozzájárult a 1772-ben felfedezett barlang hírnevéhez, ami igazán csak 1829-ben vált híressé Felix Mendelssohn-Bartholdy Hebridák-Nyitányának köszönhetően. Köztudottá váltak a barlang különleges hatszögletű bazalt falai, ami J. M. W. Turner festőt is megihlette (1832), és Viktória királynő is meglátogatta a természetlátványosságot.

Feltehetőleg Mertz Bárd dalait Schumann zongorajátéka és szellemisége inspirálta, illetve több kortárs szerző, köztük Chopin, Mendelssohn és Schubert technikáját is nyomon követte. Fingal barlangját valószínűleg Mendelssohn nyitányán, vagy J. M. W. Turner festményén keresztül ismerte meg, ami egy erőteljesen viharos, ködös tájat mutat be.

Maga a darab (Fingals-höhle) tempója maestoso-val kezdődik, majd 10 ütem után vált át Allegro-ra és C-dúrra. Bevezető részlege G-dúrban van, dinamikája piano és sforzato, ütemben elhalkul és ellassul. A dallamvezetés a művön keresztül arpeggio játéktechnikával valósul meg, sokszor a hangsúly a magas hangok és a basszus között váltja egymást. A művön át előfordul a pianissimo, a dolce, a forte, a crescendo, és egyszer a tristamente is. A végén fortissimo-val zárul.

Az így festett kép valóban borongós és a tenger hatalmas természeti erejére emlékeztet, ami az idők folyamán a barlangszikla falait verte ki. Mivel a kötet címe Bárd dalok, és a barlang neve is egy ókori bárd eposzából származik, lehetséges, hogy a darab egy vagy két kelta hős történetét mutatja be, ahogyan menedéket keresnek a barlang falai közt a vihar elől. Azonban a darab utolsó akkordjai erősen keserves, komor kicsengésű végre adnak okot következtetni, amennyiben valóban egy történetet mond el.

Technikai nehézségei főként a téma fokozásából adódik. Tempója gyors, és a kottában kihangsúlyozott hangok mellett, erőteljesen is kell előadni. Emiatt erős ujjakra, és a helyes technika elsajátítására van szükség. Mertz a kötet megírása közben ki is fejlesztett egy sajátos jobbkezes játékmódot, ami a Fingals-höhle-re is kihatott. Ezenfelül hangjai a gitáros játékra alkalmasak, és viszonylag könnyen játszhatók, egy-két helyen lefogása eltér a megszokottól, néhol gyors váltások jelennek meg benne.

Számomra a legnagyobb nehézséget is egy ilyen váltás jelentette, ami nem csak hirtelen, de bonyolult és kényelmetlen is, illetve ha egy picit melléfog az ember, kellemetlen hangokat adhat ki a hangszer a játék folyamán.

Tanulás közben megismerhettem a Bárd dalok romantikus világát, illetve egy kellemes kihívást jelentett a mű technikai és dallamvilágának elsajátítása. A mű hátterével azonban csak később foglalkoztam, így ez lehetőséget adott a darab újraértelmezésének, illetve ezzel együtt témájának színesebb előadásához.

47 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page